Az intelligens rendszerek és a digitalizáció a mérnöki szakmát is jelentősen megváltoztatta az utóbbi időben, ennek pedig természetesen hatása van a munkaerőpiacra is. A Jobsgarden HR-toborzó cég legújabb kutatásából kiderül, hogy ambíciózusak és szakmailag elkötelezettek a magyar mérnökök, többségük ugyanis az alapján választ munkahelyet, hogy hol tudják számára a nagyobb szakmai kihívásokat, és az izgalmasabb feladatokat ajánlani. Külföldre is sokan mennének, de csak határozott időre. A legnépszerűbb célország pedig Németország.

A magyar mérnökök munkaerőpiaci igényeit és kilátásait vizsgálta legújabb kutatásában a Jobsgarden HR-toborzó cég. A részt vevők közel 90%-a 22 és 40 év közötti mérnök. A felmérésben 31 százalékos arányban a gépészmérnökök képviseltetik magukat, a válaszadók 25 százaléka informatikus, 20 százaléka pedig villamosmérnök. A kérdések tulajdonképpen egy teljes karrierívet átöleltek, és magukban foglalták a felsőoktatás minőségét; a munkakeresés és elhelyezkedés jellemzőit; a főbb moticáviós tényezőket; és az olyan karrierfejlődési lehetőségeket, mint például a külföldi munkavállalás.

A képzés az oktatók miatt erős

A képzés minőségével kapcsolatban kettős eredmények jöttek ki. Az egyetemek legfőbb erősségének a válaszadók közel fele az oktatók felkészültségét tartja, negatívumként viszont a megkérdezettek háromnegyede jelölte meg azt, hogy a képzés nem elég gyakorlatorientált. Paulovics Éva, a Jobsgarden ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor ezt ellensúlyozza, hogy az igazán elhivatott hallgatók a rendkívül felkészült oktatóknak, valamint az egyetemek és a különböző vállalatok együttműködéseinek köszönhetően megtalálják a jelentős szakmai tapasztalatot kínáló lehetőségeket.

A helyzet és a megítélés ellentmondásosságát az általános vélemények arányai is jól jelzik: a megkérdezettek 53 százaléka úgy gondolja, hogy a magyar mérnökképzés szintje csak közepes, 35 százalék ítélte jónak az oktatás minőségét, a további 12 százalék szerint viszont rossz a színvonal a felsőoktatásban. Az elhelyezkedési lehetőségekkel viszont nincs probléma, a kutatásban részt vevők 85 százaléka három hónapnál kevesebb idő alatt talált magának állást.

A szakmai kihívás a fő motiváció a munkakeresésnél

A mérnöki területen végzett munkaerő-közvetítés során Paulovics Éva úgy tapasztalja, hogy a magyar mérnökök nagyon erősen elhivatottak a szakmájuk és érdeklődési körük iránt, éppen ezért nem a fizetés a legfontosabb döntésbefolyásoló tényező számukra.

„Amikor azt kérdeztük tőlük, mi az, amit munkahelyváltás során elvárnak jövőbeli munkáltatójuktól, a legtöbb szavazatot a szakmai fejlődés, támogatás kategóriája kapta. Ezt szinte mindenki, a válaszadók 97 százaléka bejelölte. Csak a második legfontosabb kategória volt a fizetésbeli elismerés.” – teszi hozzá.

A fenti infografika bemutatja a kutatás legfontosabb üzeneteit. Forrás: JobsGarden

Felrázza a szakmát az innovációs bumm

A mérnök-szakma jelenleg jelentős innovációs folyamaton megy keresztül. Gárdus Zsuzsa társ-ügyvezető igazgató szerint az általuk szervezett állásinterjúk és a munkakeresők elhelyezésének tapasztalatai alapján úgy látják, hogy a legtöbb mérnök most a jelenkor nagy technológiai lehetőségeit, és a jövőt meghatározó fejlesztéseket keresi.

Szerinte kis túlzással élve mindenki elektromos autót szeretne fejleszteni, vagy ha erre nincs is lehetősége, mindenképpen olyan projektekben szeretne részt venni, ami már a jövőről, annak technológiai megoldásairól szól. És erre persze meg is van az esélye, a szakmát ugyanis egyre inkább áthatja a digitalizáció, és az intelligens rendszerek térhódítása, a mérnöki fejlesztések pedig egyre inkább elektronikai, illetve digitális irányba tolódnak, aminek következtében felértékelődnek a villamos- és IT-mérnökök.

Külföldi munka csak projekt-jelleggel

A kutatásban természetesen kitértek arra is, hogy előszeretettel hagyják-e el az országot mérnökeink. Az eredmények nagyon érdekesek lettek: kivándorlási hullám ugyanis nem tapasztalható.

 Sokkal inkább jellemző, hogy a külföldi kihívásokat sokan keresik, azonban inkább csak projekt-jelleggel, rövid távra. A megkérdezettek 40 százalékának volt már lehetősége külföldön dolgozni, közülük a nagy többség, 91 százalék 5 évnél kevesebb időt töltött kint. A hazatérés okaiként leggyakrabban a magánéleti tényezőket jelölték meg. A legvonzóbb a válaszadók több mint negyede szerint Németország, ezt követi az USA 13 százalékkal, majd 10 százalék alatti aránnyal Ausztria, Svájc, Hollandia, és Nagy-Britannia.