Megvan a helyed

Munkaerőpiac fejvadász szemmel

A munkahelyi értékelés művészete

Bevallom nektek, hogy jelenleg a 4. munkahelyemen dolgozom és a klasszikus értelemben vett munkáltatói értékelés nem mindenhol volt alapvető. Általában közel dolgoztam a vezetőimhez, de az értékelés mindig el lett intézve egy félmondattal a folyosón vagy az irodában. Volt olyan vezető, aki még a vállamra is rátette a kezét -jelezve ezzel, hogy jól dolgoztam- és általánosságban elmondható, hogy a „jutalmam” mindig az lett, hogy még több munkát kaptam. Ez igaz volt akkor is, amikor diákként egy ismert áruházláncban pakoltam az ásványvizet 12 órán át és akkor is, amikor frissdiplomásként kipróbáltam magam a közigazgatásban. De, hogy is kell ezt jól csinálni? Már, ha kell persze…

feedback-3787755_640.jpg

Miért is kell értékelni?

Az értékelés fontos visszajelzés egy munkavállalónak, hogy mik azok a fejleszthető pontok a munkájában, amin még tud/kell/lehet javítani. Objektív képet kaphat a személyiségéről, egyéb munkához kapcsolódó skilljeiről is pl. a csapatától, amelyben dolgozik. Gyakran ilyenkor olyan észrevételek, javaslatok is előkerülnek, amikre az értékelt személy sosem gondolt volna, valamint sokkal gyorsabb a dolgozó fejlődése, mintha értékelés nélkül saját magának kellene rájönnie, hogy a munkájának mely részein lehet még csiszolni.

Jó gyakorlatok

Az értékelés akkor a legjobb, ha objektív és bárminemű személyeskedéstől mentes. A számok és tények makacs dolgok, amikkel nehéz vitatkozni. Egy részletes riport éppen ezért nagy segítség tud lenni ilyen helyzetben. Ha az értékelésbe a közeli kollégákat is bevonjátok, akkor mindenképpen ügyeljetek az anonimitásra.

Jutalmazás, motiválás

Ha a visszajelzés alatt az az üzenet a beosztottunk felé, hogy a munkája fejlesztendő fontos, hogy ezzel együtt minden olyan eszközt is biztosítsunk számára, amely ezt elősegíti. Ha pedig pozitív az összkép, akkor a jutalmazás se maradjon el... Egy pályakezdő számára egy vállra tett kéz nem biztos, hogy annyira motiváló lesz, mint mondjuk egy fél nap szabadság és ugyanez igaz a másik végleten is, hiszen egy hosszabb karrierutat bejárt dolgozó esetében lehet pont az emberi gesztusok érnek majd el eredményt.

Milyen időközönként?

Több kutatás – így a Jobsgarden 2018-as felmérése is – megállapította, hogy az Y, Z generációs munkavállalóknál kifejezetten fontos, hogy minél gyakrabban kapjanak visszajelzést a munkájukról. Amennyiben ilyen közegben dolgoztok, érdemes az évi egy alkalomnál lényegesen gyakrabban átbeszélni a kollégák teljesítményét. Az erre szánt idő – és ez minden munkatársra igaz – egészen biztosan megtérül a későbbiekben.

Farkas Viktor, Researcher - Jobsgarden

Levél a főnöknek: 3 dolog, amiért idén felmondanak a beosztottaid

Vajon a fiatal munkavállalóid hány százaléka mond fel idén? Tudsz tenni ezért, hogy maradjanak? Van három alapvető dolog, ami befolyásolja a döntésüket.

Ha dolgozik a cégednél Y generációs munkavállaló, számíthatsz rá, hogy 43%-uk két évnél rövidebb idő alatt új lehetőségek után néz. Azt gondolhatnád, hogy helyettük feltöltöd a létszámot Z generációsokkal, de ez esetben azzal kalkulálhatsz, hogy 61%-uk szintén hasonló idő alatt fog kilépni a cégedtől, szóval nem ez a megoldás.

leader.jpg

A Deloitte felmérése szerint szerint a munkavállalók mostanra már eljutottak oda, nem hajlandók lemondani életük legszebb éveiről egy stabil munkahelyért cserébe, ahol ráadásul nem érzik jól magukat. Lényegében állandó készültségben állva várnak a váltásra, pláne, ha az alábbiak közül valamelyikkel szembesülnek. A munkatársak megtartásáért ma már többet kell tenni, mint valaha! Nézzük meg, mik azok a dolgok, amik leginkább okot adnak a felmondásra:

1. A munkavállalóid nem bíznak benned

Tisztességes és etikus vezető vagy? Ha így van, akkor a kevesek közé tartozol. A felmérést kitöltők szerint ugyanis a vállalatok nagy része nem etikus módszerek szerint működik és a közösségi médiának köszönhetően ez nem marad rejtve a munkavállalóik előtt sem. Láthatóvá vált, hogy a cégek gyakran kizárólag anyagi érdekek mentén hozzák meg döntéseiket és nem veszik figyelembe a dolgozóikat.

2. Régimódi mentalitás és vállalati kultúra

Az Y és a Z generáció modern munkakörnyezetre vágyik, nagyfokú rugalmassággal és sokszínűséggel. A félmérést kitöltők szerint a cég is profitál a sokszínűségből, mert minél színesebb és szélesebb körből kerülnek ki a munkatársak, annál jobban ki lehet szolgálni egy sokszínű ügyfélkör igényeit. Ugyanez igaz a kollégák javaslataira is: hallgasd meg és építsd be ezeket!

3. Nem képezed tovább a munkatársakat

A kutatás alapján a fiatal munkavállalók egyik legnagyobb félelme az, hogy nem érzik magukat felkészültnek a rájuk váró feladatokra. Amire szükségük van az a folyamatos és állandó tanulási, fejlődési lehetőség, melyek segítségével a komolyabb feladatokkal is megbirkózhatnak. 87% szerint egyébként vonzóbb egy olyan munkahely, ahol biztosított a belső fejlődés lehetősége.

Összességében ezek a főbb pontok amikre, ha ügyelsz, nem csak te válhatsz jobb vezetővé, de a cégedet is sikerre viheted. Ráadásul, mindezt úgy, hogy a munkavállalók jelenleg legfiatalabb két generációját sem riasztod el magad mellől. És hidd el, ha egy kicsit figyelsz rájuk, ők ezt kitartó munkával és remek ötletekkel hálálják majd meg!

Farkas Viktor, Researcher - Jobsgarden

(A cikk forrása)

SOS - rossz munkahelyet választottam!

15 év egy munkahelyen? Vagy esetleg több? Biztos vagyok benne, hogy neked is nagyon kéne keresgélned a baráti körödben olyan embert, aki ilyen hosszú időt eltöltött egy cégnél. A statisztikák, felmérések szerint az átlagos idő, amit egy munkavállaló eltölt egy munkáltatónál kb. 3-5 év. Ezen tendenciák mellett elkerülhetetlen, hogy az ember néha ne „nézze be” a munkahelyváltást. Na, de, mik is az árulkodó jelek, illetve mit tehetünk, ha már megszereztük rémálmaink munkahelyét?

 Nagyon te kellesz azonnal

 

Becsapós, mert elsőre jól tud esni az elismerés, de ha elhangzik, hogy akár „már ma délután is munkába állhatnál”, ráadásul a tapasztalati szintedhez kicsit magas bérigényedet is alku nélkül megkapod, akkor ott azért lehet valami susmus. Az a legbiztosabb, ha nem úgy állsz hozzá, hogy ez életed egyetlen lehetősége és nyitott szemmel jársz hátha szembe jön valami testhezállóbb pozíció.

Főnök = Dementor

 

Az interjún persze egy végtelenül kedves embert ismertél meg, de az első kávészünetben rögtön kiderül, hogy a többi kolléga már nem így látja a dolgot. Ráadásul, ha személyesen megjelenik az irodában elég fagyos lesz a hangulat és a jókedvet is elszívja az emberekből. Harry Potter nevű munkatársunk pedig mindeközben ájultan fekszik a padlón.

A legrutinosabb „senior” is 2-3 éve érkezett

 

 

A nagy fluktuáció sosem jó jel, de amikor a legtapasztaltabb kolléga is csak 2-3 éve tevékenykedik a cégnél, már kezdhetünk is gyanakodni, hogy valami nem kerek… A legstresszedzettebb munkavállalók is általában új lehetőségek felé kezdenek kacsingatni néhány év után. Ha nincs legalább egy „öreg róka” a cégnél, akkor az egy komoly jelzés. Figyelj erre!

S**tload of work és te, a kakukktojás

 

A szakmai kérdésekben mindig más a véleményed, és valahogy sosem jó, amit csinálsz? Látványosan különbözöl a csapatod többi tagjától? Gondolok itt a stílusra, az életmódra vagy a munkához való hozzáállásodra. Ráadásul azon kaptad magad, hogy 3 ember munkáját végzed és senki sem segít vagy tehermentesít, plusz még csak nem is időszakos a dolog? Akkor ez egy markáns jel, hogy nem jó helyen vagy.

Ezen jeleket valamelyikét tapasztalva persze még nem kell azonnal rohanni a következő munkahelyre. Viszont, ha a fentiekből van, ami teljesül és mindemellett azt érzed, hogy nem élvezed, amit csinálsz, netalántán gyomorgörccsel indulsz el reggelente, akkor a legjobb, amit tehetsz, hogy a próbaidő végén kulturáltan elbúcsúzol a helytől és az emberektől. (Határozott idejű szerződést alá ne írj semmi pénzért!!!) Mindig nyitva állnak más lehetőségek és ha az életünkből napi 8 órát munkával kell töltenünk, csináljunk valami olyat, amit élvezünk nemde?

Farkas Viktor, Researcher - Jobsgarden

Nem kell egy életre választani!

Pályaválasztás tizenévesen és egyben örökre. Totálisan ijesztő. Mégis honnan tudná bárki ennyi idősen, hogy valójában mi akar lenni? Hiszen ebben a korban még nem is ismerjük magunkat, a lehetőségeinket meg pláne. A jó hír az, hogy egyre kevésbé szól örökre ez a döntés, egyre inkább rajtad múlik, hogy hányszor váltasz, és hol kötsz ki végül!

fortepan.jpg

Jubileumi oklevél 30 év után - az elismerést helyes kis ünnepség keretében a cégvezető adja át egy virágcsokorral a kezében. Ilyen mostanra szinte csak a filmekben vagy régi fotókon létezik. Évtizedekre szóló elköteleződés és évtizedes munkahely már alig van. Szakmák tűnnek el teljesen, közben meg újak is jönnek létre, egyre inkább a digitális, szuperszonikus sebességgel változó világra hangolva. A mesterséges intelligencia és a robotizáció valóban teljesen új helyzetet teremt: újabb és újabb becslések születnek arra vonatkozóan, hogy hány ember munkáját és mennyi időn belül veszik át a robotok. Szóval jól kell dönteni a pályaválasztásnál.

De hogyan?

Próbálj minél több információt gyűjteni: tájékozódj a neten, menj el pályaválasztási és szakmai rendezvényekre, fejleszd a soft skilljeidet, tanulj nyelvet, vállalj olyan helyen önkéntes munkát, ami érdekel, és kérdezz sokat! Jó lehetőség az Amcham Karrierorientációs Programja is, amely azért jött létre, hogy a pályaválasztás előtt álló, 9-12. osztályos, középiskolás fiataloknak vállalati önkéntesek segítségével mutassa meg a munkaerő-piacot. A Jobsgardennél fontosnak tartjuk, hogy segítsük a pályaválasztást, ezért többen is ott vagyunk a program nagykövetei között és az elmúlt hónapokban ötször is jártunk különböző iskolákban, ahol beszélgettünk a témáról. Székely Lilla, a cég SSC divízióvezetője a Kossuth Rádió reggeli műsorában az Educatio szakkiállítás kapcsán beszélt arról, hogy kapaszkodót jelenthet, ha a pályaválasztásnál leginkább azt tartod szem előtt, hogy mi okoz örömöt.

Mi van, ha rosszul választok?

Dráma semmiképpen. A témával foglalkozó kutatások szerint ugyanis egyre kevésbé tart ki egy szakma egy életen át, és a jövőben az lesz a természetes, hogy akár 3-4 új szakma is belefér majd egy életpályába. A lényeg, hogy merj váltani és újrakezdeni egészen addig, amíg olyat nem találsz, ahová hétfőnként is örömmel mész be dolgozni! „Ami nagyon fontos, hogy ha elindulsz egy úton és rájössz, hogy mégsem ez a helyes irány, akkor sem a startmezőre kell visszalépned, hiszen amit időközben megtanultál, azt máshol is hasznosítani tudod. Mert ugye lényeg nem a megérkezés, hanem az út maga” – fogalmazott Székely Lilla.

A kép forrása: Fortepan

Titkos barátok a Jobsgardenben

Hogyan legyen izgalmas a karácsonyi ajándékozás?

Karácsony előtt a Jobsgarden is ünnepi lázban égett, nagyon készültünk rá, hogy emlékezetessé tegyünk az ünnepet. Lehetett volna kalapból kihúzni valakit és így ajándékozni, de szerettünk volna inkább valami mást, ezért idén Titkos Barátokká váltunk mindannyian.

Ki is az a Titkos Barát?

December elején a Jobsgardennél mindenki valakinek a titkos barátja lett. 3 héten keresztül, 3 apró ajándékkal, kedvességgel, figyelmességgel kellett meglepni azt a kollégát, akinek a nevét korábban kihúztuk, de közben alapszabály volt, hogy minden titkos maradjon . Persze cinkostárs nélkül nehéz, így office angelünk, Niki sok meglepetésben benne volt. „Volt aki forró csokival lepte meg a társát, kellett már sushit, pizzát, frissen sült mézeskalácsot „kézbesítenem”, de kértek segítséget kísérőlevél nyomtatásában is. Jó érzés, hogy bizalommal fordulnak felém és tőlem kérnek segítséget egy egy meglepetés megvalósításában”- mondta Niki.

 

Persze az önálló kezdeményezések is kiválóan működtek. „Igazán megható volt látni, hogy mennyire nagyon odafigyeltek egymásra a kollégák. Ebéd közben záporoztak a jobbnál jobb történetek arról, hogy ki milyen meglepetést kapott aznap. Volt, aki a parkolóhelyét adta át egy messziről járó munkatársnak, akinek egyébként nincs céges helye a parkolóházban. Volt, aki ásványbörze belépőt kapott. Környezettudatos kolléganőnknek összehajtható bevásárló táska volt a meglepetés, hogy még véletlenül se kelljen nejlon zacsit kérnie a boltban” – mesélte Paulovics Éva, a Jobsgarden ügyvezetője.

47574780_10205464902339446_8653446708652408832_o.jpg

A Titkos Barát projekt nagyon jó lehetőség arra is hogy közösséget építsünk és olyan kollégákat is közelebb hozzunk egymáshoz, akik egyébként sosem dolgoznak együtt, így nincs igazán lehetőségük megismerni egymást. Azt tapasztaltuk, hogy kevés dolog mozgatta meg annyira a Jobsgarden közösségét mint ez a program.

A nagy leleplezés

A Jobsgarden karácsonyi vacsorája előtt minden évben van egy kis meghitt ráhangolódás, zenével és közös játékkal, ilyenkor egyébként a vezetőség ajándékozza meg a munkatársakat, valami közös, jópofa élményajándékkal. A program idén kiegészült a nagy leleplezéssel, ahol természetesen mindenki izgult, hogy vajon lebukott-e vagy sikerült inkognitóban maradnia. „Mi így tartjuk fenn a karácsonyi csodát” – fogalmazott Éva.

Mit várhatnak a 14 évesek a jövő munkaerő-piacától?

Egy pályaorientációs nap keretében a Tatai Refomrátus Gimnázium tanulói betekintést kaphattak a munka világáról különböző előadások keretében. Az alkalomra meghívást kapott a Jobsgarden is, a téma pedig a jövő munkavállalója volt.

Az előadást megelőzően kaptam egy listát a kapcsolattartótól, hogy milyen kérdésekkel fordulnak felénk a kilencedikesek. Meglepődtem a kérdések komolyságán, így ahhoz méltón egy igen részletes prezentációval készültem az alkalomra. ·Az első részben a hazai munkaerő-piaci helyzetet tekintettem át, illetve kitértem a várható jövőbeni változásokra is. A változások között fő témaként a robotizációs folyamatokat néztük át, illetve a prezentáció anyagában bemutattam egy olyan kutatást, mely a 2030-ra vonatkozó előrejelzést tartalmazott.

tata11.jpg 

A jelenlévő kb. 50 diák egy online felület segítségével megnézhette, hány %-os eséllyel szűnik majd meg a most elképzelt álommunkája a jövőben, így a jövőkutatások által elénk tárt kép még inkább kézzel foghatóvá vált. Mivel biztosat még 10 évre előre sem tudunk jósolni, ezért érdemes a változásokra való reagálásokat alapul venni, hogy a jövőben adaptívan tudjunk felkészült a ránk váró kihívásokra. Ezzel összefüggésben megnéztük, hogy milyen készségekre, kompetenciákra lesz majd szükség a jövőben. Az eredmények határozottan azt mutatják, hogy a soft skillek felerősítésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, melyek fejlesztése akár iskolai keretek közé is beilleszthető. Megnéztünk különböző példákat, hogy milyen módon lehet fejleszteni ezeket a társaik közreműködésével, tanári segítség mellett.

tata.jpg

A 14-15 éves diákok számára a pályaválasztás pár év múlva lesz igazán aktuális, így annak érdekében, hogy a fennálló időben életük döntését meg tudják alapozni, érdemes kipróbálni például személyiségteszteket, amelyek meg tudják mutatni, milyen irányba érdemes elindulni. A programon éppen ezért példaként kitöltötték a diákok az MBTI tesztet.

Összességében egy jövőbemutató anyagot mutattam meg a tatai diákoknak, remélhetőleg használható tudás birtokába jutottak, amire később is támaszkodhatnak.

Virovecz-Dibusz Dorottya

A szakmai indíttatás és az egyéni lelkesedés találkozása

Szakmai indíttatásom és egyéni lelkesedésem találkozott, amikor SSC divízióvezetőként a Hungarian Outsourcing Assotiation (HOA) Robotic Process Automation csapat tagjaként, automatizálás témában konferencia szervezésében vettem részt.

Gyerekkorom óta nagyon érdekelnek a sci-fik és az automatizálás és habár nem ezt tanultam, a mostani gazdasági környezet lehetőséget biztosít arra, hogy a témával mélyebben is foglalkozzak, még akkor is, ha valahol egy kicsit ijesztő is ez az irány. Magánemberként és szakmailag is érdekel ez a témakör, az automatizáció nagyon erősen kapcsolódik a mindennapi munkámhoz, így az SSC szektorhoz is. HR-es szakemberként elengedhetetlen, hogy tartsuk a lépést a technológiai fejlődéssel és tisztában legyünk ennek a piacot befolyásoló hatásaival.

hoa1.jpeg

Mindezeket összevéve kerültem be a HOA RPA (Robotic Process Automation) és automatizációs munkacsoportjába, ahol a szállodai és rendezvényes múltam miatt én álltam annak az alcsoportnak az élére, melynek feladata egy nemzetközi RPA konferencia megszervezése volt. A csapattal sok meeting és brainstorming eredményeként megszületett a HOA iPA Conference 2018, mely sikeresen lezajlott a Corinthia Hotel Budapestben, 2018. november 7-én.

hoa.jpeg

Nagyon sok izgalmas előadást hallottunk külföldi és magyar szakemberektől arról, hogyan is automatizáljunk, illetve hol tart most ez a folyamat. Azt gondolom, a két legfontosabb üzenet, amit magammal viszek a konferenciáról, az az, hogy az első lépésnek mindenképp annak kell lennie, hogy a folyamatainkat ellenőrizzük, egyszerűsítjük, standardizáljuk. Ha ezzel megvagyunk, csak ezt követően tudunk elkezdeni bármilyen nemű automatizálást, és az automatizálás nem elvenni fogja az emberek munkáját, csupán átalakítani úgy, hogy az elvégzendő feladatok a magasabb hozzáadott értékű, kreatívabb, kevésbé repetetitív feladatok felé tolódnak el.

Székely Lilla
SSC dívízióvezető, Jobsgarden

Hello, diákok – suliban jártunk

Szombati munkanap, de nem az irodában. A Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium tanulóinak is be kellett menniük szombaton, de – ahogy nekem – nekik sem a szokott módon telt a délelőtt: a hagyományos oktatás helyett előadásokon vehettek részt.

Zétényi Anna, a FutureKids program vezetője hívta meg a Jobsgardent, hogy beszélgessünk a diákokkal. Annával közösen találkoztunk egy osztállyal, a téma alapvetően a jövő körül forgott. Ezek között voltak például a jövő munkái, a munkavállalók és a munkáltatók igényei, illetve arról is szó volt, hogy a jövőben mi vár majd rájuk, amikor kikerülnek a munkaerő-piacra.

43879337_10211497039933322_7048263842106703872_o.jpg

 Anna elmondta nekik, hogy a mostani kutatási eredmények alapján milyen új szakmák lesznek a jövőben és milyen soft skillekre lesz szükségük ahhoz, hogy sikeresek legyenek. A hallgatóságnak az a részt keltette fel a legjobban az érdeklődését, amikor Anna arról beszélt, hogy az élet sok apró döntés rögös útja, és bárkiből bármi lehet, mert ők már nem az a generáció, melynek be kell beérnie egy szakmával.

Anna előadása után én következtem és arról beszéltem a gyerekeknek, hogy pontosan mivel is foglalkozik a Jobsgarden, illetve a legutóbbi, pályakezdőkről szóló kutatásunk eredményeiről is beszámoltam. Ennek kapcsán szóba került, hogy vajon miért tér el egymástól ennyire a pályakezdők és a munkáltatók véleménye bizonyos kérdésekben. Kérdeztem őket különböző szakmákról is, hogy melyikről mi a véleményük. Természetesen a robotokat sem hagyhattuk ki, hiszen ez az egyik legizgalmasabb téma a jövő kapcsán.

A gyerekek érdeklődőek és kíváncsiak voltak, nagy élmény volt ilyen témákról beszélgetni velük. Nagyon élveztem a FutureKidstől kapott lehetőséget!

Tallér Botond

5+1 útravaló a HVG Állásbörzére

Először mész állásbörzére?  Összeszedtünk néhány praktikus tanácsot, amivel piacképesebbé teheted magadat az ország egyik legnagyobb álláskeresői rendezvényén! Muszkatal Zsófi, a Jobsgarden tanácsadója volt segítségünkre.

 

  1. Regisztráció

A HVG Állásbörze honlapján elérhető a regisztrációs felület, amelyen bárki regisztrálhat a CV-jvóével, aki ott lesz az eseményen.  Ez gyakorlatilag kötelezően ajánlott kategória, mert a rendezvényen kiállító HR-esek is ezt az anyagot látják majd rólatok, ami nagyban segíti majd az álláskeresést. Érdemes az önéletrajzodat az állásbörzére nyomtatott formában is magaddal vinni.

  1. Tervezés

Álláskeresőként gondold végig, hogy ha logisztika vagy SSC területen keresgélsz az ajánlatok között, akkor azon belül mi az a terület, ami konkrétan érdekel. SSC-n belül a könyvelési terület vagy logisztikán belül mondjuk a fuvarszervezés? Ha már kész tervvel érkezel a standokhoz, akkor az meggyorsítja a folyamatot, így több céget tudsz meglátogatni, ezzel is növelve az elhelyezkedési esélyeidet. Mindez nagyon jó irány lehet és segít a tanácsadónak is a hatékonyabb iránymutatásban.

  1. CV tanácsadás

A CV tanácsadásra nem szabad üres önéletrajzzal érkezned! Ahogy a neve is sugallja: tanácsadás, amely nem arról szól, hogy a tanácsadóhoz üres papírral érkezel és megírja neked a CV-t. Ő abban tud segíteni, hogy a pozíciók megfelelő sorrendjét összeállítja, a szükséges vagy hiányos tapasztalatokat segít elhelyezni, ötleteket ad a megfelelő kép elhelyezésében, a végzettségek megfelelő kifejtésében. Ha ezek hiányoznak, akkor bizony a rendelkezésre álló 30 perc értelmetlen lesz.

  1. Csak bártan!

Elsőre talán félelmetesnek tűnhet a hatalmas csarnok tele standdal és emberekkel, de mindenki azért van ott, hogy a pályázóknak segítsen. Nincs más dolgod, mint összeszedni magad: bátran, határozottan, talpraesetten beleállni a helyzetbe és érdeklődni a profilodnak megfelelő állások felől.

  1. Felkészülten

Érdemes az állásbörze előtt egy kis piackutatást végezni a kiállító cégekről és felkészülni belőlük: péládul megnézni a honlapjukon a nyitott álláslehetőségeket. A börzén találkozhatsz HR-esekkel és közvetlenül nekik teheted fel a kérdéseidet vagy akár meg is pályázhatsz egy állást. Ma már az álláskeresés nem a klasszikus formában zajlik, nem elég a nagy állásportálokat végigböngészni. Sok cég a LinkedInen hirdet, vagy Facebookon, akadnak álláshirdetések az Instagramon, ezekre a felületeket is érdemes ránézni.

5+1. A mobilitás

Simán előfordulhat, hogy Budapestről Kecskemétre találsz magadnak jó lehetőséget. Érdemes már eleve átgondolni a lehetőségeket, hogy mennyire tudsz mobilis lenni és egy állásért akár vidékre költözni. Nálunk a Jobsgardennél gyakori, hogy Fejér megyéből akár Borsodba toborzunk, sokkal egyszerűbb az utad, ha már előre tudod, hogy meddig akarsz elmenni egy menő cég után.

Önmenedzselésben kiválóak, de a szakmai alázatot másképp értelmezik a pályakezdők, mint a vállalatok

a Jobsgarden legfrissebb kutatása

A szakmai alázatot és a kitartást hiányolják a leginkább a pályakezdőkből a HR-esek, miközben a fiatalok szerint éppen ezek a legfőbb értékeik - derül ki a Jobsgarden legfrissebb kutatásából, melyben közel 700 pályakezdő munkavállalói attitűdjét vizsgáltuk, majd az így kapott eredményeket állítottuk szembe a munkáltatói oldal elvárásaival. A kutatás eredményeit egy meetup keretében mutattuk be, melynek moderátora Nagy-Józsa Dorka (Y2Y Coaching) volt, aki Paulovics Évával, a Jobsgarden ügyvezetőjével, Rózsa Katinkával, az ingatlan.com HR vezetőjével, Schmidt Miklóssal (ESAB Europe) és Dr. Szabó Orsolyával (Zsolya) beszélgetett.

jobsgarden-infografika-v2.png

Mint kiderült, ma már a személyes kompetencia számít a legfőbb értéknek a munkaadók szerint, akik egyébként számos tekintetben merőben másképp látják a fiatalokat, mint ők saját magukat. Arra is fény derült, hogy a diákok zöme szerint nem kapnak kellő tájékoztatást az iskolában a pályaválasztáshoz.

A személyes kompetencia fontosabb, mint a szakmai tudás – mondják az ideális munkavállalóról a HR-esek, akik a jövőben a legnagyobb változást ezen a területen várják. A megkérdezettek szerint az emberi oldal a leginkább meghatározó, míg a szakmai felkészültség csak a második helyen végzett. Az innovációra és az új generációra nyitott cégek keresik is az egyéniségeket, a tudással pedig úgy vannak, hogy azt majd házon belül megadják. Fontos elvárás lenne a türelem, az alázat és a kitartás is a munkáltatók részéről, ám a mostani fiatalok mindent sokkal gyorsabban akarnak megkapni, mint a korábbi generációk, tisztában vannak az elvárásaikkal és nem félnek ezeket kinyilvánítani.

„A pályakezdők rövid időtávban gondolkodnak, szeretnének néhány hónap alatt karriert építeni, az előmenetelért azonban általában ennél többet kell dolgozni. Elsősorban izgalmas feladatokat keresnek, ezért sokszor komoly kihívást jelent fenntartani a motivációjukat. Elvárásuk, hogy mindig történjen valami, ezért egyes munkaadók felkínálnak és olykor kitalálnak újabb pozíciókat, feladatokat, hogy félévente megadhassák az előrelépés élményét a fiataloknak, akik szinte azonnal be is számolnak a hírről a közösségi oldalaikon. Amiben kimagaslóan jó ez a korosztály, az az önmenedzselés, ezt a munkaadók 70%-a is megerősíti” - mondja Paulovics Éva, a kutatást készítő Jobsgarden ügyvezető igazgatója.

20180912_092515.jpg

A munkaadók 64%-a véli úgy, hogy a frissdiplomásoknak nincs reális pályaképük és mindössze 15%-uk szerint vannak tisztában a munkahelyi elvárásokkal. A fiatalok viszont ennél jóval magabiztosabbak, 65%-uk azt mondta, nagyon is tisztában van vele, hogy mi vár rá egy munkahelyen. Sokszor éppen ezért ódzkodnak a cégek attól, hogy teljesen pályakezdőt vegyenek fel, mert a minimális munkatapasztalat igénye olyan egyszerű dolgokat jelenthet, mint, hogy fel kell kelni minden nap, időben be kell érni, energiát kell fektetni egy cél elérésébe, akár rosszabb napokon is.

„Azt gondolom, hogy a fiatalok csalódnak, ez a legnagyobb probléma. Mivel nincs reális képük arról, hogy milyen a munka világa, gyorsan kiábrándulnak. Úgy gondolják, majd 1-2 hónap alatt kilőnek mint a rakéta, persze van, akinek esetleg ez tényleg sikerül is, de nem ez a jellemző. 80-90%-uk szépen halad, de sokszor ezt meg sem látják. Látványos dolgokat akarnak, izgalmat, állandó történést, pozíciót, és ha ezt nem érzékelik, csalódottá válnak. Hallottam olyanról is, aki pár hónap után azért lépett ki az első munkahelyéről, mert szerinte még pályakezdőként kezelték”- mondja Paulovics Éva.

A gyakorlattól eltérő elvárásokért nemcsak őket kell okolni, sajnos kevés valódi segítséget kapnak. Az iskolákban tartott pályaorientációs napot a kitöltők mindössze 15%-a tartotta hasznosnak, és kétharmaduknál vagy nem is volt ilyen, vagy ha igen, semmi értelmét nem látták. A továbbtanulásban, a pályaválasztásban nem meglepő módon az internetről gyűjtött információknak van a legnagyobb szerepe, az összes megkérdezett 71%-a a világhálóról tájékozódik, aztán jönnek a barátok (63%), míg a család szerepe csupán 43%.

jobsgarden-infografika-automat_1.png

Az eddigiek alapján nem meglepő, hogy a munkahelyi beillesztésnél akad nehézség bőven, munkavállalóként elsősorban személyre szabott, visszajelzésen alapuló, rendszeres kommunikációval, lépésről lépésre illeszthetőek be a szervezetbe. Munkaadói oldalon a legnagyobb kihívást a már említett szakmai alázat és kitartás hiánya, valamint a motiváció fenntartása, és a generációs nehézségek jelentik. Megdöbbentő, hogy miközben a diákok közel 30%-a érzi úgy, hogy a TOP5 skilljében szerepel a szakmai alázat, addig a munkaadók 70%-a szerint a fiatalok nem megfelelő mértékben alázatosak. Emellett a kitartást, a csapatmunkát, a segítőkészséget, a gyors tanulást és a folyamatok átlátását emelték ki, mint olyan értékeket, melyet ők tudnának adni a vállalatnak. Úgy tűnik, az egyes fogalmak mindkét félnek mást jelentenek.

Abban azonban teljes az egyetértés, hogy a fiatalok gyorsan tanulnak, nagyon is komolyan veszik céljaikat, és hajlandóak azokért keményen dolgozni. A megkérdezett HR-esek 62%-a úgy nyilatkozott, hogy a diákok ebben előremutató attitűdöt képviselnek, a fiatalok 97%-a invesztálna magába, beleértve akár egy teljesen új terület elsajátítását is. A sok tanulásnak egyetlen veszélye van, hogy lehetnek olyan diplomahalmozók, akik 30 évesen valójában még be sem léptek a munkaerőpiacra.

A folyamatos tanulásra persze szükség van, hiszen azok lehetnek sikeresek, akik meglátják és meglovagolják a gyorsan változó trendeket, képesek fejlődni, vagy éppen valami teljesen újba belekezdeni. Az automatizáció meg is kívánná ezt az éberséget, de sokan nem érzik, hogy veszélyben vannak. A megkérdezettek 72%-a úgy véli, hogy a robotizáció az ő munkáját nem fogja érinteni, 12% bizonytalan benne és csupán 16% gondolja azt, hogy a robotok képesek lesznek helyette elvégezni a munkáját. Ez inkább tájékozatlanságra, mint túlzott önbizalomra vall. Vannak olyan cégek, akik már most tudják, hogy az automatizáció hatása miatt vagy átképzik a munkatársaikat, vagy 3 év múlva 30-40%-os leépítésre lesz szükségük.

20180912_092934.jpg

Magyarországon a munkáltatói oldal nagy része jelentős munkaerőhiánnyal küzd, amely azt a tendenciát vonja maga után, hogy mindenféle fortéllyal igyekeznek magukhoz vonzani a dolgozókat. A pályakezdők természetesnek vesznek olyan dolgokat, amelyekre a korábbi generációknak várni kellett, így bármennyire is nehéz, a piacnak meg kell találnia azt a formát, amely támogatja, hogy létrejöhessen a generációk közötti együttműködés. Az egyértelmű, hogy vonzó karrierutat kell vázolniuk a munkaadóknak, a rövid távú célokkal együtt. A work-life balance, a rugalmas munkaidő és a home office lehetőségének már nem plusz juttatásként, hanem alapszolgáltatásként kell jelen lennie. A szakmai alázat fogalmának közös újradefiniálása, az együtt dolgozó generációk tudásának kölcsönös elismerése, a kritika építő jellegű megfogalmazása és beépítése szintén feladat.

A Jobsgarden országos online kutatásában közel 700, 17-30 év közötti pályakezdő és közel 200 hazai vállalat HR szakembere vett részt. A kutatás részletes anyaga letölthető a Jobsgarden honlapjáról.