A negatív pletykák elburjánzásának több káros következménye is van. Legelőször is rontja a morált és növeli a munkatársak egymással szembeni bizalmatlanságát. Egyes állítások szerint csökkenti a termelékenységet, azon keresztül, hogy az elkötelezettséget rontja a cég iránt, és a legjobb képességűek gyorsan úgy dönthetnek, hogy köszönik szépen, ők tovább is állnának. Ez tehát sem a cég szempontjából, sem az ott dolgozók számára nem előnyös. A pletykát kizárni viszont nem lehet. De ha így, akkor mit kezdjünk vele? Néhány jó tanács az elkerülhetetlen sugdolódzás kezeléséhez:

Terjeszd a pozitív pletykát

A konfliktusok alapból is bele vannak kódolva a munkakörnyezetbe, nincs szükség arra, hogy negatív pletykákkal rontsunk a hangulaton. Ha viszont volna olyan hír, ami nem biztos, hogy közérdekű, ám jó hangulatot kelthet, ne fukarkodjunk a megosztásukkal. Például amikor egy hotelláncnál az egyik úszómester sikeresen megmentett egy vendéget a fulladástól, vagy például a cég egyik kutatása bekerült a hírekbe, annak a munkatársak együtt tudnak örülni. Kérdés, hogy ezek a jó hírek eljutnak-e egyáltalán hozzájuk.

Tanulj belőle

Nem véletlenül kerül egyes esemény, személy vagy döntés a munkatársai beszélgetések, folyosói sugdolódzások középpontjába – sokszor az áll e mögött, hogy a közösségi vélekedés valamiért nem találja helyénvalónak a kollégát, viselkedését vagy éppen a céges történéseket. Ebből viszont egyenesen következik, hogy akár tanulni is lehet az adott közösség normáiról és értékeiről a pletykákból, mégpedig úgy, hogy közben nem is kell a szabályokat áthágóval kommunikálnod, ami talán neki is könnyebb.

Ráadásul arról az emberről, annak jelleméről is több információd lesz, aki a pletykát elmondja neked. Ez alapján is el tudod majd dönteni, hogy hányadán álltok: ha valaki például az első napon azzal kezdi az ismerkedéseteket, hogy két munkatársatokat hírbe hozza előtted, elgondolkozhatsz, hogy mennyire akarod ezt az embert beavatni a saját ügyeidbe, titkaidba.

Ellenőrizd a forrást

Ha te is benne vagy a munkahelyi informális kommunikációban, akkor jobb, ha tudod, hogy honnan eredt az, amit megtudtál. Ez ugyanis erősen befolyásolhatja az értékítéletedet az adott helyzetről, infóról. Alapvetően minél több emberen ment át a pletyka, annál nagyobb valószínűséggel torzult is, ezt érdemes észben tartani. Gyors tisztázásképpen, ha a pletykát átadóban megbízol, érdemes feltenni a következő kérdéseket:„Ezt honnan tudod?”„És neki hiszünk?” Ehhez persze a hírcsatornákat észben kell tudnod tartani.

És ami a legnyilvánvalóbb: ne terjessz hazugságokat

Ha tényleg benne akarsz maradni az informális céges hírfolyamban, de ebben egyensúlyt is keresel, akkor nagyon fontos, hogy ne hozz létre és ne adj tovább olyan dolgokat, amiknek az igazságtartalmában nem vagy biztos. Azok a pletykák, amelyek hazugságon alapulnak, nem tudnak hozzájárulni a közösségi bevett viselkedés terjesztéséhez, így nem is tudtok tanulni belőlük. És még rosszul is jársz velük, mert a lelepleződéssel megkockáztatod a csapat előtti hitelességedet, azaz magadat járatod le. Azt meg nem kellene, hacsak nem akarod rögtön a pletyka középpontjában találni magadat.