Meg kell adni a konkrét bérigényt az önéletrajzban, vagy ez csak egy régi trend, ami a nyakunkon maradt?Vajon tényleg a CV-ben feltüntetett bérsáv határozza meg, hogy mennyit érsz a munkaerő-piacon? Ezekre a kérdésre keressük a héten a választ a Jobsgarden tanácsadóival, Tóth Nikolettel és Sipos Tímeával!

 Sajnos még mindig sok álláshirdetésben találkozunk azzal a felhívással, hogy „küldd el önéletrajzodat, bérigényed megjelölésével az alábbi email címre”! Én semmiképpen sem jelölném meg a bérigényemet az önéletrajzomban – kezdi Tímea. Véleménye szerint ez keretek közé szorítja a pályázókat, ami az önbizalomra is kihathat. „A pozíció meghirdetésekor a munkáltatónak mindig van egy elképzelése, hogy mennyit tud rászánni az adott munkára, így az sem jó, ha alul, vagy felül értékeled magadat álláskeresőként” – tette hozzá.

Nikolett egy másik szempontra hívja fel a figyelmet: „sosem tudhatod, hogy később, ha felvesznek kinek a kezében fog kerülni a szakmai anyagod. Bérfeszültséget, előítéletet, kellemetlen helyzetet születhet az önéletrajzban feltüntetett összeg, ami ráadásul nem is biztos, hogy tükrözi a későbbi valós bért – érvel a tanácsadó.

Miért kérik?

A cégeknek azért jó transzparensen látni ezt az információt, mert tudni szeretnék, hogy a pályázó belefér-e a költségvetésükbe, ezzel is megszűrik a jelentkezőket. Ugyanakkor kisebb KKV-k és nagy multik között - ugyanabban a pozícióban - óriási különbségek lehetnek bérben!  Nikolett tapasztalatai szerint a több országban jelen lévő cégeknél általában átláthatóbban kezelik a bérkérdést, jobban be vannak határolva a bérsávok, nincsenek akkora különbségek, mint nálunk.

Mi a Jobsgardennél nem kérjük a CV-ben a bérigényt, hiszen itt úgyis hosszabban beszélgetünk erről a kérdésről, akár személyesen, akár telefonon. Ebben is próbálunk reális információkat adni a jelentkezőknek, és jelezzük, ha esetleg nincs szinkronban a bérigény az előre meghatározott bérsávval – hangsúlyozza Tímea.

Mi van, ha kérik?

„Ha mindenképpen szükséges, akkor is inkább egy sávot érdemes megadni, semmiképpen nem konkrét összeget.  Ezt is inkább egy külön emailben, vagy kísérőlevélben érdemes csatolni a pályázathoz, hogy maga a szakmai anyag ezt az információt ne tartalmazza – veszi át a szót Nikolett. Illetve tanácsos a CV-ben ezt az információt valahogy úgy megfogalmazni, hogy „a bérigényről egy telefonos egyeztetést követően szívesen egyeztetek”. Ez is jó megoldás lehet és kapcsolat felvételi ajánlatnak sem utolsó!

Én is osztom ezt a nézetet! Bérről leginkább csak telefonon, vagy személyes interjún érdemes beszélgetni, hiszen ott derül ki a „csomag”, ami tartalmazhat egyéb juttatásokat, cafeteriat, laptopot, telefont, szolgálati autót, bónuszt, és ezek is befolyásolhatják a megállapodást– állítja Tímea.

Ami még segíthet, ha bizonytalan vagy: érdemes az ismeretségi körben kérdezősködni a bérekről, kapcsolatot keresni az adott céghez, ahova pályázni szeretnél, hogy ott mi lehet a reális bérszint. Vannak olyan internetes oldalak (például mennyitkeresel.hu, glassdoor.com) amelyek segítenek a sávokat jól belőni. Hajrá, CV írásra fel!