Voltál már bajban a nyelvtudásoddal az álláskeresésnél? Pozitív, vagy negatív irányba túloztál az önéletrajzodban? Hogyan tudod helyesen kategorizálni a nyelvismeretedet? Milyen nyelvi szint mögött, milyen tartalomnak, tudásnak, szókészletnek kell meghúzódnia? Végezetül az érem másik oldala: mit tehetsz akkor, ha helyesen adtad meg a nyelvtudásod szintjét, de az új munkahelyeden más elvárásokkal szembesülsz? Nézzük sorban az egyes eseteket, Székely Lillával, a Jobsgarden Kft. SSC üzletág vezetőjével.

Milyen szinten mit várhatnak tőled?

Az „alapszintű, alapfokú nyelvtudás” megjelöléssel ritkán találkozunk egy álláshirdetésben. Ennek az az oka, hogy ez a szint még nem alkalmas arra, hogy egy munkahelyen megértessük magunkat, de arra elegendő, hogy utazásnál egy üdítőt kérjünk, vagy bejelentkezünk egy hotelbe.

„Társalgási szintű” nyelvtudás arról árulkodik, amikor egy kommunikációs helyzetben az ember képes egy telefonbeszélgetés lefolytatására, megérti, amit kérdeznek tőle és arra adekvát választ tud adni. Munkahelyi szituációban képes például fogadni egy ügyfelet, bekísérni egy tárgyalóba, hellyel tudja kínálni őt. Megérti az írott levél tartalmát és arra alapszókincs segítségével tud választ írni.

"Középszintű" vagy "középfokú", illetve "jó kommunikációs szintű" nyelvtudás esetében jó kiinduló alap lehet egy középfokú nyelvvizsga megléte, azonban nem árt tudni, hogy a HR-eseket, toborzókat ma már egyáltalán nem érdekli a papír. Egy nyelvi tesztelés során az időjárásnál már lényegesen több kell…vagyis gördülékeny, napi munkavégzéshez szükséges nyelvtudás, amelyben szükség lehet akár arra, hogy tudjunk egy termékről bővebb felvilágosítást adni, problémát megoldani, az adott munkakörre jellemző szakszavakat használni -  hangsúlyozta Székely Lilla. A nyelvtudásnak ez tipikusan az a szintje, amelyre érdemes egy kicsit rádolgozni, hiszen innen már csak karnyújtásnyira van a „folyékony” nyelvi szint, ami viszont sokkal vonzóbbá tehet minket egy pályázat során. A Jobsgarden az álláskeresőket kedvezményes nyelvtanulással tudja segíteni: partnere egy nyelviskola, ahol akár fél áron lehet nyelvet tanulni, ha rajtunk keresztül jelentkezik valaki.

A „folyékony” nyelvtudás az elvárt, például egy call centerben/támogató központban, ahol az ügyféllel több csatornán szükséges kommunikálni és problémát elhárítani, vagy idegen nyelven kell reklamációt kezelni.  Általában még nem vezetői munkakörökben jelölik meg a munkáltatók ez utóbbi a szinteket.

Vezetői szinteken már mindenképpen elvárt a tárgyalási szint.  Ez általában felsőfokú nyelvvizsgát jelent, ha valóban aktív a nyelv ismerete, de nélkülözhetetlen az adott terület speciális szakszókészlet állománya - még egy nyelvvizsga mellett is. Mit jelent ez a gyakorlatban? Prezentációkat, tárgyalásokat, megbeszéléseket kell levezetni, tudni kell képviselni a céget, a terméket, emellett szaknyelvi szókincsre is szükség lehet. Felsővezetői szinten pedig az sem ritka, ha a napi kommunikáció és a mindennapok munkanyelve az adott idegen nyelv, főként olyan esetekben fordul ez elő, ha a kollégák nagy része külföldi – osztja meg velünk tapasztalatait az üzletágvezető, aki úgy véli, ilyen jellegű állás megpályázása előtt hasznos lehet a business coachinggal összekötött speciális nyelvi felkészítés, amely elérhető a Jobsgardennél.

Mit várhatunk a munkáltatóktól?

Munkáltatói oldalon előfordulnak irreális elvárások. Gyakran tapasztaljuk, hogy az elvárt készségek között feltüntetik a közép- vagy felső szintű angol, német, esetleg más idegen nyelv ismeretét. De vajon tényleg minden esetben szükséges a megadott nyelvtudás vagy csak trend lett ezeket az elvárásokat megfogalmazni, mert jó lenne, ha a pályázó tudna angolul vagy több nyelven? A munka során valóban fogja használni a nyelvet pályázó?

 Ne feledjük, az éremnek két oldala van. Ha a pályázó beszéli az adott nyelvet, akkor jogos elvárás tőle is, hogy valóban használhassa, mert nem szeretné elkoptatni a drágán megszerzett ismeretét. Adódhatnak ugyanis ebből kellemetlen helyzetek. A Jobsgarden egyik jelöltje, Krisztina egy nagyvállalat német-angol bérszámfejtő pozícióját pályázta meg. Nagyon örült, amikor megtudta, hogy felvették, de az öröme nem tartott sokáig, mert az első egy hónapban világossá vált számára, hogy német nyelven bérszámfejtési kérdésekkel sajnos nem fog találkozni az új munkahelyén. Csalódott volt, mert a az évek alatt elsajátított tudását szerette volna a napi gyakorlatban is használni. Hamar fel is mondott és új lehetőségek után nézett.